Jos dárbbašat dikšuma mátkki áigge mieđušteaddji, Áel sáhttá buhttet maid su mátkegoluid. Oaččut mieđušteaddji mátkegoluin buhtadusa, go dikšunbargoveahka lea árvvoštallan mieđušteaddji dárbbašlažžan buozalmasat vuođul. Mieđušteaddji mátkegolut buhttejuvvojit maid, jos bearašlahtu oassálastin du dikšumii lea vealtameahttun.

Jos buohcci lea vuolleahkásaš mánná, lea mieđušteaddji álohii vealtameahttun. Sierra čilgehus mieđušteaddji dárbbašlašvuođas ii dárbbašuvvo.

Dábálaččat buohccis lea okta mieđušteaddji. Muhtin sierradiliin sáhttet leat guokte mieđušteaddji, ovdamearkka dihte jos goappaš váhnemat mátkkošteaba mánáin buohccevissui, gos soai oaččuba dikšunrávvagiid ruovttudikšumis.

Doavttir galgá ákkastallat bearašlahtu dehe mieđušteaddji lassin nuppi olbmo dikšumii oassálastima vealtameahttunvuođa ovdamearkka dihte Áel:a skoviin SV 67.

Áel buhtte goluid hálbbimus mátkkoštanvuogi mielde

Áel buhtte mieđušteaddji mátkegoluid dábálaččat dan mielde, maid mátki livččii máksán hálbbimus mátkkoštanvuogi geavahemiin. Jos vuolggát mátkái mieđušteddjiin seamma čujuhusas iežat biillain dehe dáksiin, mieđušteaddjái eai šatta buhttenvuloš mátkegolut.

Mieđušteaddji mátkebuhtadusat nuppi EU- dehe Eeg-riikii dehe Šveicii buhttejuvvojit dábálaččat duođalaš goluid ja hálbbimus almmolaš fievrru mielde, jos du dikšun ordnejuvvo

  • Áel:a mieđihan ovdalobi (skovvi E 112 dehe S2) vuođul
  • almmolaš dearvvašvuohtafuolahusa oastinbálvalussan.

Oza mieđušteaddji goluide buhtadusaid Áel:a áššiid dikšunbálvalusas dehe skoviin

  • SV 4, jos golut ollašuvve Suomas
  • SV 128, jos golut ollašuvve olgoriikkain.